A fényképezőgép minden századmásodpercben kattant egyet.Katt-katt,katt-katt...És még tovább.Sokszor voltam ilyen fotózáson,de ez valahogy más volt...Adam-et nézni valahogy szórakoztatóbb.Mindig más háttér,más póz,más ruha,más kellékek,nem a megszokott jó kis borítótervek.Nekem a kedvencem a motoros képek voltak.Süti motorral nem egy glam-rock énekesnek tűnt,hanem egy amolyan "szelíd motoros"-nak.Mikor az utolsó képek elkészültek,Adam elment sminket és hajat változtatni.Mikor készen volt,és megláttam,az első reakcióm rögtön a röhögés volt.
-Mit szólsz a frizurámhoz?-mutatott rá csábító mosollyal a hajára.
-Olyan vagy,mint egy kakadu...-prüszköltem a nevetéstől,és már a könnyem is kicsordult.
-Tudom.Direkt ilyen,mert egy kakaduval fogok fényképezkedni.
Ez most komoly?Mintha csak a kérdésemre jönne a válasz,egy nő behozott egy kakadut,és Adam vállára helyezte úgy,hogy a madár ne tegyen kért az ideálomban.
-Légy jó,picinyem...-súgta a madárnak.
A kakadu érdeklődve bámulta Ad fülét.Valami itt nekem bűzlött...A madár túlságosan is érdeklődik Ad füle iránt.Aztán hirtelen belecsípett csőrével,de nem fájdalmat okozva,hanem csak úgy,ismerkedés céljából.
-Aú!Azt hiszem,megkedvelt...-nevetett süti.
-Lehet,azt hiszi,hogy a fajtársa vagy...-fogtam a hasamat nevetve.Bocsi,Ad,de ez a haj már tényleg nagyon röhejes...
-Jaj,de vicces kedvében van valaki!-vágott egy tettetett sértődött arcot,majd velem együtt nevetett Adam.A madár eközben a fülbevalóját nézegette érdeklődve...
Vajon a kakaduk is szeretik a fényes tárgyakat,mint a szarkák?Ezen gondolkoztam,miközben néztem az újabb fotósorozat készülését.Vajon azok az emberek,akik csak a fotókat látják róla,és nem is ismerik,mit gondolhatnak róla?Azt,hogy egy milliárdos kis senki,akinek,Ke$hához hasonlóan,agyonszerkesztik a hangját,és ezzel fut be?Vagy egy Lady Gaga férfi változatban?Vagy egy buliőrült,beképzelt majom?Szomorú lenne azt hinni,hogy ezt gondolják.Mert Adam több.Sokkal,sokkal de sokkal több.
A szülőknek biztosan rossz példa,de a gyerekek tanulhatnának az elszántságából.Ha nem lenne ennyire alázatos,és nem dolgozná szét az agyát éjjel-nappal,most nem tartana itt.Tudom,megint azt hinnétek,hogy a naivitás beszél belőlem,de ki kell,hogy ábrándítsalak;Ezek a tények.Ez a színtiszta igazság.Újra katt-katt,katt-katt...Már vége is a fotózásnak.
Ránéztem a telefonomra,és megnéztem az időt.Kis fejszámolás után kikövetkeztettem,hogy nem tartott többet két óránál.Abból egy és fél Adam öltöztetésével és sminkjével telt el.Nem viccelek,ez komoly.
-Srácok,köszi mindent,remek volt ez a nap!-hálálkodott Ad.
Miután mindenkitől elköszönt,lemosta magáról a sok festéket,és átöltözött hétköznapibb ruhába.A végén meg a fejére húzott egy kék baseball sapkát.Pedig most jó állapotban volt a haja...Csak úgy nézett ki,mint egy kakadu,még mindig.De a sapka eltakarta madári frizuráját.Odalépdelt hozzám.A szemébe néztem,és ő is az enyémbe.A szívem ki akart ugrani a helyéről,de nem árultam el az érzéseimet.
-Neked is nagyon köszönöm,hogy elkísértél,mikor a többiek val'szeg az ágyat dagasztják.Eléggé kifárasztottak a próbák...Dehát Vegas az Vegas,mit tegyünk?És ha ott van show,akkor annak akkora ásznak kell lennie,mint maga a város.
Szinte ittam a szavait.Imádtam a hangját,mert olyan kellemesen mély,és nem magas.Ez gondolom,érthető.Féltem,hogy lebukok,ezért gyorsan bólogatni kezdtem.
-Ja.Las Vegas,a bűnök városa.
-Bizony,bizony...-emelte meg sokat sejtetően a szemöldökét.Ó,édes jó Istenem,mindjárt itt ájulok el...Ezt sohasem fogom megunni!-Meghívhatlak egy jégkására?
Megint meghívott,csak most nem fagyira,hanem jégkására.Hogy meghívhat-e?Ez csak természetes.Bár lehet,még az sem lesz elég hideg,hogy lehűtsön.És nem a kinti harmincöt fokra gondoltam.
-Igen!-csicseregtem.Válaszul egy huncut mosoly járt nekem.Ez most direkt volt?Ha így haladok,a nap végére a kardiológián kötök ki.
Sétáltunk az utcán,és néha Ad-et felismerték.Ilyenkor kihúzott a farzsebéből egy fekete filctollat meg posztereket vagy CD-ket,vagy a rajongók kezét dedikálta.Épp egy kezes autogramm után mentünk tovább,mikor Süti felhozott egy másik témát.
-A leghülyébbek már magukra varratták az aláírásom.Most mondd meg...néha megijedek attól,hogy az emberek ilyenekre képesek miattam.Sőt!Olyan is van,aki a hátára tetováltatta a szemeim.Juj!Milyen lehet már?!
-Utána mondhatja,hogy neki hátul is van két szép szeme...-mondtam komolytalanul.
-Tényleg szép a szemem?-játszotta a meglepettet.
-Mintha nem tudnád...
És nevetgéltünk egy sort.Mikor folyamatosan beszélgettünk,nem voltidőm arra,hogy elájuljak miatta.Olyankor "csak" egy barát volt.
-Tudod,senki sem kísért még el fotózásra a zenekarból.Kivéve,mikor tényleg nagyon-nagyon muszáj volt.Sz'al tényleg mégegyszer köszi!
-Tényleg nincs mit.Úgy is egész nap csak unatkoznék...-Nélküled,drága.
-Hát,de azért nagyon király tőled.
-Hogy hogy nincsenek most itt a testőreid?Nem félsz,hogy valaki letámad az utcán?
-Ó,minek nekem testőr,ha itt vagy te?-nevetgélt.-Ja,viccet félretéve,van,mikor nem kellenek.Egy jégkása ivásához pl. nem.
Szerettem volna megosztani véleményemet,de Adam IPhone-ja éppen csörgött.
-Pilla',ez az enyém.
-Halii,drágáám!-nyávogott a telefonba Lótetű kisasszony.
Ezt lassan már a szomszéd utcában is hallják.Brr!Kiráz a hideg egy ilyen...Lotyótól,mint Sebertke.
-Szia,Ke$ha!-Bár megbocsátottam neki a történteket,azért rosszul esik,hogy ezzel a senkivel beszélget.
-Képzeld,Ririvel turnézom együtt.Tök kafa!N'on bírom a csajszeet.Már buliztunk is együtt.-Ebből sokat tudtam meg...Ki a franc az a Riri?Csak nem olyan hülye,mint Lótetű...
-Ki az a Riri?-suttogtam Ad fülébe.
-Rihanna.Együtt turnézik Ke$hával.
-Kivel sutyorászol,galambom?-majd adok én neked olyan galambomat...
-Ja,csak Rose is itt van.Nem tudta,ki az a Riri.-Csak?Hát köszi,ilyenkor úgy tudlak imádni...
-Jahm,ok.Még mindig olyan uncsi?-Kicsi hiányzott,hogy ne landoljon Ad telója egy kamion alatt.Pedig azt nem kellene.
-Nem,már megváltozott.-falazott Ad.
Hálásan néztem rá,de ő most Zizit bámulta.-Amúgy mi ez a szerelés rajtad?Szöges nyakörv,Mettalica felső?Pályát váltottál?
-Öhm,nem,csak Riri rockos hangulata átragadt rám is.Meg tök jók a szögek,nem?Na,de most lépek,majd dumcsizunk,pusszantalak,csáó bébii!
-Pápá!-integetett neki Ad.
Hála az égnek,végre elment az a lotyó.Ha még tovább hallgatom,tényleg egy kamion alatt landol szegény Ad készüléke.
Folytattuk hát sétánkat egy kis cukrászdáig,ahol megkaptam a jégkásám,meg Adam is az övét.A jégkása ezerszer jobban állt a kezében,mint a sörösüveg.Igen!Jégkása örökké!
-És most merre?Nincs kedvem le-fel emelgetni a jégkását a rajongók miatt.-kérdezte,miközben gyönyörűszép kék szemeit rám szegezte.A gyomrom liftezni kezdett,még jobban összerázva a jégkását.
Melyik az a hely,ahol nem vagyunk feltűnőek,nincs sok ember,és még is jó ott lenni?És nem kerül pénzbe.Mert ugyan van nálam pénz,és Adam-nél is,de az nem jelenti azt,hogy csődbe akarom vinni az apámat is,és az ideálomat is.Hirtelen eszembe jutott a jó hely.Vajon megkockáztassam-e?Volt egy olyan érzésem,hogy ki fog nevetni...Egye fene,nem érdekel,kimondom:
-Játszótér?
Nem tudom elmondani,milyen fejet vágott.Elég furán nézett rám Adam.De a szemében láttam a gyermeket.
-Ezt komolyan is gondoltad?A szülők még ki fognak tiltani,mert állatokat behozni tilos...
Ez nem az a reakció,amit vártam,de nem rossz.Nevettünk egy sort,és én folytattam is mondókám.
-Van egy,ami jól eldugott,és mindig üres...Csak én szoktam arrafelé járni,mikor egy kicsit egyedül akarok lenni.Tudod,így van,mikor bánatod van,és ott az apád,meg a személyzet,akik mindig zaklatnak,még olyankor is.
-Hokés...-mondta.-Hoppá,bocsi,beleakadt a hát-ba az okés.
Széles mosolyt villantottam rá.Szóval vagy annyira dili,mint én,hogy egy játszótérre menjünk.Hát igen,néha még kisgyermeknek érzem magam.Elvezettem őt a játszótérre,aminek igen jó hangulata volt.Volt két hinta,egy csúszda,egy mászóka és egy focipálya.Leültem az egyik hintába.Ad tanácstalanul álldogált előttem,mert ott volt a szemetes.Én,amikor nem látott,mindig néztem őt.Mikor pedig már kiitta az utolsó cseppeket a poharából,végre leült mellém a hintába.
-Ha akarsz,menj mászókázni...-forgattam a szemem egy széles vigyorral.
-Persze,hogy majomnak nézzenek,mi?
Röhögtünk egy sort,majd egy pici hallgatás után újra kérdeztem tőle valamit.
-És nyugodtan menj csúszdázni...-nevettem mostmár teljesen átszelleműlt arccal.
-Persze,még csak az kéne!Hogy tönkretegyem a kedvenc nacim,mi?
Óó,igen...Tudnod kell,hogy a sminkes cuccok és a ruhák nála a legfontosabb dolgok.Nos,ezeknek vannak előnyei és hátrányai is.
-Nem,nem vagyok én annyira gonosz...-támasztottam homlokom a lánchoz,és meglöktem magam.
-Nekem miért nem megy?!-hőbörgött,miközben valahogy egy centit mozdult a hinta.
-Túl magas vagy.Húzd össze magad!
Meglökte magát,és hintáztunk,mint két kisgyerek.Két kis ovis gyerek,ezt muszáj volt hozzátennem.
***
-Na,és mi a helyzet a szerelmileg?-mondta bele a csendbe Adam.-Nem is mesélsz nekünk ilyenekről.
Arra még nem gondoltál,hogy azért,mert nincs mit?Vagyis elmondhatnám,hogy a szerelmi életem most kimerül abban,hogy téged bámullak.Most is.Húú,ne bámuld már!
-Hát,utoljára egy éve volt barátom.
-Egy éve?!-Nem hitt a fülének.-Hogy a picsá...Bocsánat.Szóval,hogy a francba bírod ki?
Egész jól,ha itt vagy velem.Mert szeretlek,csak te ezt nem tudod...
-Vannak dolgok,amik segítenek nem erre gondolni.Például a barátok,a munka,a cicám,Te...-magyaráztam.Hoppá!Elszóltam magam.
Adam egy értetlen fejet vágott,és rögtön meg is kérdezett engem,hogy...
-Hogy érted azt,hogy Én is segítek neked elfeledni a szerelmet?Csak nem vagy belém zúgva??-kérdezte fájdalmas arccal.-Mert én azt nem tudnám viszo...
-Nem,dehogy is,hülye vagy,Adam?!-szakítottam félbe,még éppen idejében.-Csak te vagy az egyik legjobb ember,akit ismerek.
-Nahát,köszönöm.Csak hogy tudd,én is ugyan ezt gondolom rólad.-Nézett rám hálás tekintettel.Ezt csinálhatná többször is!Annyira aranyos...
-Amúgy,a témához visszatérve...Néhány egyéjszakás kaland...Dehogy is,csak viccelek.Belőled nem nézem ki ezt a hülyeséget!-Még jóhogy...Nem Ke$ha vagyok,egy olcsó lotyó a sarokról.Most ez egy kicsit szemét gondolat volt,de nem vettem a szívemre.Felbámultam az égre,és megláttam az ünneprontókat.Esőfelhők...Még ki sem mondhattam,hogy Jéé,milyen nagy fekete felhők!,máris rázendített.
-Csúcs!-hördültünk fel egyszerre.
-Valami ötlet?Mire hazaérünk,csurom vizesek leszünk,és ez a hely tényleg eldugott,szóval mire visszaérnénk az utcába,és beülhetnénk valahova,addigra...
-Gyorsan,a csúszda alá!-szakítottam félbe.
Adam szemei elkerekedtek.Most még nagyobbnak tűntek.Gyerünk,dilikém!Legyél gyagyás a kedvemért!
-Hoké...
Bekúsztam a csúszda alá.Még jó,hogy nő vagyok,és kb. százhetvenöt centi.Ad csak tíz centivel magasabb nálam.Egyébként még jó,hogy volt állvány is fából,mert egy kis menedéket adott az eső ellen.Adam meg bevágta a fejét.
-Aúú!Mi a lószar?!Miért kell ennek ilyen kicsinek lennie?!-mérgelődött,és leült mellém.
-Mert gyerekeknek tervezték...Egyébként meg,Süti,én sem vagyok olyan kicsi,és még is gond nélkül befértem ide.Egyébként figyelhetnél is akár!-feddtem meg.
Mindezekből csak egy szót fogott fel.
-Süti?De rég használtad már ezt a becenevet!-csodálkozott.
Bámultam,ahogy az eső szüntelenül ostromolta az immár pocsolyás aszfaltot.Nem kellett volna,hogy váratlanul érjen minket,mert a hőség után sokszor esik.De nem gondolkodtam előre...Na de mostmár mindegy.Bizarr felfogással akár még nézhettek volna minket egy néhány napos szerelmespárnak.
Viszont a lehűlés is fokozatosan jött,és fázni kezdtem a toppomban.Először még egész elviselhető volt,de végül már szabályosan elkezdtem vacogni.Már megint ugyan azt élem át,mint mikor az elején a csapatba kerültem.
-Ilyen ijesztő vagyok a félhomályban?-viccelődött Adam.
Próbáltam nevetni,de nem ment,mert fáztam nagyon,így csak vacogtam.
-Nev-em,csa-vak fává-zovom.
Erre ő felsóhajtott.
-Ha lenne kabátom,odaadnám,hidd el,de én is csak egy rövidujjúban vagyok.
Végignéztem a karján,és láttam,hogy libabőrös lett ő is.Agyam azt súgta:Hé,csajszi,itt az alkalom!Bújj hozzá,és még csak nem is kellesz magyarázkodnod!Óvatosan közelebb csúsztam hozzá,és a karom az övéhez ért.Felszisszent a hideg karomtól.
-Tisztára mint a pingvinek.-mondta.Hú,akkor nem buktattam le magam!
Ha nem fagyoskodnék ennyire,akkor még élvezném is a helyzetet.De most minden gondolatom e körül forog: fázom,fázom,fázom!
-Mé-vég mivin-divig fá-vá-zovom.
-Tudod,azt,hogy meleg,nem kell mindig szó szerint érteni.
-Ne-ve né-vézz má-vár eveny-nyivi-reve szővő-kévé-nevek!
-Bocs,ez csak egy hülye szóvicc.
Próbáltam megállni,hogy ne csikorgassama fogaimat,mert úgy beszélek vacogás közben,hogy már az nagyon röhejes.
-Glambert...-kezdtem bele sóhajtva egy újabb mondatba.-Te soha...Soha nem voltál szerelmes lányba?
Végre már nem vacogtam annyira.
-Még soha nem hívtál így.-Eltereli a figyelmemet a témáról...
-Hát de most mit mondjak...Ez a hivatalos beceneved.
-T'om,Rose.-nézett a szemeimbe.-Nem tudom,hogy voltam-e.Csak azt tudom,hogy nagyon bénán csókolóztam,és egy lány tanított meg jól.
ó,ez remek!Egy új idegen,akire féltékeny vagyok.Csendesen elmulattam gondolataimban,és arra eszméltem,hogy már abnormálisan rángatózik a testem és a fogaim össze-össze koccannak.
-Rosszabb vagy,mint a mobilom rezgőn...-sóhajtott.
Nem tehetek róla,hozzá vagyok szokva a luxushoz.Végül is apám egyike a leggazdagabb világsztároknak.Tüsszentettem egyet.
-Meg ne fázz nekem,mert mi lesz a Vegas-i showval?Papírzsepi-szolgáltató személyzetem még nincs.
Újra tüsszentenem kellett.
-Akkor itt az idő,és szerezz be egyet!Nem is olyan nagy hülyeség...
-Mindjárt eláll az eső.Aztán majd szépen hazakészélódunk valahogy,és estig otthon a forró vízben áztatjuk magunkat.Akkor nem kell zsepi-személyzet.Addig is...-magyarázott,miközben átkarolta a vállam.
Most felolvadt a szívem is,és a megszokott gyors tempóban pumpálta a vért jeges testembe.Igen!Többször kéne magam a fagyhalálba taszítanom.Persze mikor itt van Adam is.Érzelmeim egy sóhajjal kitörtek belőlem...
-Bocs,ha ez neked kellemetlen,de még mindig jobban bírom a hideget,mint te.
Ugyan már,nem lát a szemétől?Nem látja a kéjes vigyort az arcomon?Ja,bocsi,az is lefagyott,úgyhogy magamban vigyorgok.
-Ne-vem i-vis o-volya-van rovossz.
Elmosolyodott.Még ezen meglepődik!Megáll az eszem.Mintha nem lenne tudatában annak,hogy az ég milyen kis csinos pofival áldotta meg...És ezt nem csak én gondolom így,mint már tudjuk.Sajnos.Fenébe is,miért vagyok ennyire önző?!De akkor is,a keze most az én hátam támasztja,és csak az enyém,velem van,és velem beszélget.
-Te soha nem...A,hagyjuk,hülyeség.
Sejtettem a gondolatmenetét.
-Mire akarsz kilyukadni?Hogy én soha nem éreztem-e,hogy más lennék?-finomkodtam.Mert ha azt mondom,hogy lezbikus vagyok,megcsókolsz?Jujj,ez aztán durva elmélet volt!Soha nem lenne ilyen.
-Ja,de aztán rájöttem,hogy ez egy hülye elmélet.Mert te...annyira kiismerhető vagy.És ezt nem nézem ki belőled.-Akkor,ha kiismerhető vagyok,hogy nem vette még észre,hogy imádom őt?
-Akkor is kiismerhető voltam,mikor orra buktam a bulidon?-kérdeztem kissé megsértetten.Enyhe célzás,hogy ez miattad volt,Adam.Első és remélhetőleg utolsó alkalom,hogy leittam magam.
Semmi jó nem sül ki belőle.Egy héttel a buli után is,egy sörös reklámtól is kész voltam hányingert kapni.
-Tudod,nagyon nem értelek.
-Hát,azt mondtad,unalmas társaság vagyok,én meg a szívemre vettem.-magyaráztam neki,miközben közelebb bújtam hozzá.A finom Süti illat megcsapott...Egyébként azt mondtam már,hogy Loree Rodkin parfümöt használ?Ami persze kivételesen nem Dior.
-Mióta te vagy az új billentyűsünk,két kilót fogytam.Nem gondolod,hogy túl nagy darabokat veszel belőlem?-kérdezte kuncogva tőlem.
-Ez most komoly,Ad?
-Dehogy is!Csak vicceltem.Nem fogytam,csak ezt olyan gyakran teszed.Miért amúgy?
Hazudj,Rose!Hazudj,hazudj és hazudj valami jót!
-Mert szeretem a parfümöd illatát...-Ez nem is nagy hazugság,sőt!Ez igaz is.
az esőcseppek elkezdtek ritkulni,majd végül elálltak.Adam életerősen pattant fel,még mielőtt bármit is szólhattam volna.Persze ennek meg is voltak a következményei...
-Francba már!Miért kell ennek ilyen kicsinek lennie?!
Vagy is,megint csak bevágta a fejét.Szomorú voltam,hogy semmit sem jelentett neki,hogy egy lány volt a közelében,hogy a bizalmába férkőzött.Mert neki én csak egy barát vagyok.Csalódottan fújtam egyet,és gondolataimba merülve kikászálódtam én is az immár ragyogóan sütő napra.
