Adam Lambert történetek neked! ;)

Adam Lambert egy jóságos és kedves fiú,akiért csajok milliói rajonganak.De mint minden sztárnak,neki is van hibája: Adam meleg.Én akkor is szeretem,és kitaláltam ezt a blogot,hogy története(ke)t írjak róla!Remélem,tetszeni fog(nak)!Köszi,ha végig olvasod ez(eke)t!:D

Friss topikok

Én egy nagyon nagy Adam Lambert rajongó vagyok.A szobám falát minden négyzetmilliméteren az ő képei díszítik.Na meg persze van apámról is sok kép,csak azok nem a falon vannak,hanem ilyen üveg képtartókban.De ez most nem fontos.

Na szóval.Mint már említettem,nagyon nagy Adam Lambert rajongó vagyok.Mindig arról álmodoztam,bárcsak eljutnék valahogy hozzá...Úgy szeretem!Igen,úgy,szerelemből.Nem kell lenézni,tudom,hogy meleg,de olyan vonzereje van!Belepusztulok...Na,de ezt a témát hagyjuk.

Szóval (már vagy harmadszorra..."szóvaaal"),apámat megkértem,hogy próbáljon nekem elintézni egy talit Glambert-el.Mert hogy ez a hivatalos beceneve,tudjátok,glitter+lambert=Glambert.De ez most mindegy.Na szóval,megkértem apámat,hogy próbálja ezt a kis talit nekem elintézni.Végtére is,ha a világ legnagyobb előadóművésze az édesapám,csak eljön ide Adam?!

Apám mindent megpróbált,nézte,hol és mikor érhető el Glambert,telefonon próbálta többször is felhívni,de semmi...Tudta,hogy Lambert az American Idol-ra készül többek között,és ezért nem hív vissza minket.

Pedig a mi családunk igazán jó barátságban volt velük!Bambi* sokszor hívta apámat telefonon,hogy tanácsokat kérjen tőle,vagy engedélyt kérjen,hogy ellophatja-e a klipjeibe néhány táncmozdulatát apámnak.Egy nap apám meg akart lepni valamivel.

Elnyúltan feküdtem az ágyon.Délután 3 óra volt.Mint mindig,gondolataim most is egy ember körül keringtek,miközben a zene folyamatosan változott."Hjajj,Adam,miért nem lehetsz az enyém..."Gondoltam magamban.A rajongásom most már beteges lett.A posztereket képes lettem volna egész nap nézegetni.Teljesen bele vagyok zúgva Glambert-be.De ekkor...

-Sziiia Barby!-rontott be a szobámba legjobb barátnőm,Lisa.

-Szia Lisa!jól rám ijesztettél!-mondtam neki,miközben kászálódtam fel a földről.Lisa ártatlan képet vágott,mintha mi sem történt volna.Ezen elnevettem magam.Végtére is,ez az arckifejezése annyira vicces tud lenni!Lisa is velem nevetett.Közben a csend után jött a Whataya Want From Me.

-Jaaj,kapcsold már ki,tudod,hogy utálom,és a falra mászok tőle!-nyafogott barátnőm.Ez az örökös "fúúj Adaam"-nyafogása idegesített benne a legjobban.Mert még a Whataya Want From Me-s időszakban ő is rajongó volt,csak mikor elkezdtem imádni Glambert-öt,és megtudta,hogy meleg,megutálta.Közben eleget tettem barátnőm kérésének,és kikapcsoltam a zenelejátszómat.

-Nem lehet megunni egy olyan embert,akiért odavagy.

-Óóó,dehogynem!Közbejön egy másik pasi,egy sokkal életrevalóbb,és ami még fontosabb,nem homo,és már szedheted is le a Lambert-ös posztereket a faladról,hogy a pasiddal,pasidról készült képeket kinyomtatva kitehesd a falakra.-magyarázta Lisa,mintha ő mindent jobban tudna.Ezt utáltam még benne,hogy mindent a másiknak magyaráz meg,mikor ő sem tudja fikarcnyit sem jobban azt,amibe beleszól.

Egyébként Lisa olyan,mint egy nagy gyerek.Velem egy idős,de még mindig járkálunk játszótérre,a McDonald's-nál mindig Happy Meal menüt kérünk a kis játékocska miatt,satöbbi...Jókat hülyülünk együtt,na.

Ekkor megcsörrent barátnőm telefonja.Ő felvette.

-Szia,apa!Mondd!-szólt bele a készülékbe.

Blablablabla,blablablabla,blablablabla...Kis mormogások,néhol felemelt hang...Ennyi hallatszott csak a telefonálásból.Kis idő múlva Lisa letette a telefont,és felém fordult.

-Na nekem most mennem kell,bocsi,csak apámnak dolga akadt,és nekem kell vigyázni unokaöcsémre...-mondta,és futólag megölelt.Aztán már ki is ment a szobából,és hallottam,amint csukódik mögötte a bejárati ajtó.

Magamra maradtam a félhomályban,mikor egyszer csak megcsörren a telefon.Kinyitom az ajtót,hallom,hogy apám szalad le a lépcsőn.Egy perccel később meg már fel is vette  a telefont.

-Halló?-szólt bele azon a kellemes hangján.

Az illető,akivel telefonált,valamit mondott neki,mert apám vagy 1 percig hallgatott.

-Oh,értem.És mikor?-kérdezte apu titokzatosan.

Vajon mit mikor?És vajon kivel beszélhet?Töprengtem magamban.Hirtelen felocsúdtam megdöbbenésemből,amikor elkaptam az utolsó mondatot apám szájából:

-...és akkor holnap délután 2-kor.Értem.Viszhall!-hangzott apa hangja.

Letette a telefont,és elment TV-zni.

Én még fent voltam olyan hajnali három óráig,aztán lefeküdtem aludni.Nem volt kedvem előkotorászni az mp4-em,pedig azon szoktam hallgatni az én kedves Adam-em dalait.Most azonban,mikor ledőltem aludni,rögtön mély álomba merültem.


***


Reggel nagyon fáradt voltam.Egész éjjel a tegnapi telefonbeszélgetésről álmodtam,és mikor én álmodok,alig pihenem ki magam.Ilyen gondolatok jártak az agyamban: "Vajon ki hívta apámat?Csak nem Adam?Milyen jó lenne,ha találkozhatnék vele...Úgy szeretem!"

Töprengésemből az apám riasztott ki,mikor is majdhogynem betört a szobámba.

-Szia,kicsim!Mit kérsz reggelire?-mondta,és egy puszit nyomott a homlokomra.

-Szia apuci!Tojást kérek,jó?Köszi!-nyújtózkodok felé,hogy öleljen már meg,annyira fáradt vagyok,hogy felkeljek.Ő ezt megértette,és megölelt.

Már állt fel az ágyam széléről,mikor eszébe jutott valami.

-Apropó,kicsim!Tegnap hallottad a telefonbeszélgetésemet egy rejtélyes idegennel?-kérdezte titokzatosan.Hát jóhogy,papa...Nem lehetett nem hallani a telefon éles rikoltását.

-Igen,papa,hallottam.Mert?Mi van vele?-kíváncsiskodtam.

-Ja,csak annyi,hogy ma délután 2-kor érkezik hozzánk egy ember,akit szerintem ha meglátsz,nagyon fogsz neki örülni.-mosolygott rám az édes kis mosolyával.Juj de jó,lehet,hogy Adam!Hiszen apám befolyásos,és tudja,hogy Adam a kedvencem!Gondoltam,megkockáztatom:

-Adam-ről van szó?-dübörgött a szívem 1000-rel.

-Megyek,készíttetem a reggelid!-mondta titokzatosan a papám.


***


Délután 1:40 volt.Feszengve vártam már a 2 órát.Zenét hallgattam,bömbölt 1000-rel.Megfogadtam,hogy én innen csak akkor megyek ki,ha apám lehív.Folyamatosan néztem az órát.Már csak húsz perc...Negyed óra...Tíz perc...Öt perc...És végre...

Két óra!Abban a percben,mihelyt az óra elütötte a kettőt,megszólalt a bejárati csengő.Ez az ember igazán pontos!Nem bírtam tovább:elkezdtem ugrálni a szobában körben.Olyan lehettem,mint egy öt éves gyerek.Aztán mikor picikét lenyugodtam,felnyomtam a zenét egy picit,de úgy,hogy halljam is,mit beszélnek lent,és a zenét is halljam közben.Lefeküdtem az ágyamra olvasni.Ebben a percben benyitott apám a szobámba.Izgatottan leült az ágyam szélére,és így szólt:

-Kicsim!Ahogy megígértem,hoztam neked valakit!Hadd mutassam be...-borzolta a kedélyeimet apám.

A szobámban nem égett a villany,le volt húzva a redőny,de az előtérből szép napsütés világított be halványan.A halvány sugarak elé beállt egy alak,de nem láttam az arcát.A termete...nos,igen,olyan 185 centi magas,az biztos,hogy fekete hajú,és eléggé szép lehet,a körvonalaiból ítélve...Egy gondolat futott át az agyamon."Mi van,ha ez Adam,az én imádott bálványom?" Felhúztam a redőnyt,és...

-...Adam Lambert-öööt!!-konferálta be apám.Gyorsan a szám elé kaptam a kezem csodálkozásomban.Szememből az öröm könnyei folytak,szám csodálkozásra nyílt.

Adam most nagyon cukin nézett ki.Fekete póló,szürke dzseki,a kedvenc hajbeállítás,amit imádok,ha úgy van a haja,festék nélkül,az imádott kék szemekkel...ááhh,még elmondani is gyönyörűség,hát még látni milyen káprázatos volt!Valahogy így nézett ki:


 

 

 

 

 

 

 

 

És amikor nevetve megszólalt:

-Hellóó.Adam Lambert vagyok,de gondolom,nem kell bemutatkoznom,hiszen rajongóm vagy,mint értesültem apádtól.-mondta az infókat azon a nagyon cuki hangján Adam.

Egy pillanatig még csodálkoztam.Aztán...

-Adaaaaam!!-sikítottam,és megöleltem.Ő is visszaölelt.Eszméletlen jó érzés volt a karjaiban lenni...azt hittem,eljött a mennyország.

A következő pillanatban már oldottabb volt a hangulat.

-Melyik a kedvenc dalod tőlem?És klipped?És édesapádtól?-bombázott a kérdésekkel Glambert Baby ** .

-Hát,a kedvenc dalom aa...Hát,mindegyiket szeretem,de a legjobban mégis a Time For Miracles-t...Az olyan megható és őszinte dalod!A kedvenc klippem az If I Had You,mert olyan...-"jól nézel ki benne",akartam mondani,de nem volt szabad...így hát mondtam mást: - nagyszerű...Apámtól a kedvencem a The Lost Children,mert az is olyan őszinte és megható...Kedvenc klippem tőle a You Rock My World,mert azon annyit nevettem,leestem a székről...És neked melyik a kedvenced magadtól és melyik apámtól?-mondtam és kérdeztem is megdöbbentő gyorsasággal.

-Nekem a kedvenc dalom magamtól aa...-és így tovább,ecsetelte,mik a kedvencei,satöbbi.Így elbeszélgettük az időt...


* Becenév Adam-nek tőlem

** Ezis egy becenév,csak a "baby" szó nélkül a hivatalos beceneve 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://glamberttortenetek.blog.hu/api/trackback/id/tr252848958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása